Napozás mértékkel

Habár évek óta riogatnak bennünket a nap ártó sugaraival, ki tudna elképzelni egy olyan tenderparti nyaralást, mikor is egész nap a pálmafák árnyékában ücsörgünk.

Persze tudjuk, hogy az ózonlyuk miatt a felhőtlen napozás a múlté, hiszen az UV sugarak szabadon érik bőrünket maradandó károsodást okozva, mégsem kell, sőt nem is szabad a napfürdőzés öröméről teljesen lemondani. A nap ugyanis létfontosságú a D vitamin képzésben, fokozza a vérképző szervek működését, segíti az anyagcserét, sőt a legújabb kutatások szerint egyes rákfajták kialakulását is megakadályozza.

Manapság azonban napozni csak okosan szabad, betartva a napozás aranyszabályait:

  • Bőségesen kenjünk magunkra napozószert mielőtt a szabadba mennénk, ne csak a napozásnál, de ha kirándulni, hajókázni, sétálni indulunk akkor is.
  • Ne az utolsó pillanatban, a strandra érve a tűző napon kenjük be magunkat, hanem legalább fél órával korábban.
  • Gyakran kenjük magunkat újra, hiszen a parti homok, a törölköző ledörzsöli, a víz lemossa a krémet rólunk.
  • Hajunk is védelemre szorul, ezért viseljünk kalapot, kendőt, különösen érvényes ez a gyerekeknél.
  • Ne menjünk ki a déli napra! 11 és délután 3 óra között tartsunk sziesztát, mint a déli népek általában.
  • Érzékeny bőrűek különösen óvatosan kezdjenek napozni, az első napokba 10-15 perc is elegendő.
  • A meleg kiszárít nemcsak külsőleg, de belsőleg is hidratálásra van szükség, ezért igyunk sok folyadékot és mártózzunk meg a vízbe minél gyakrabban.
  • Sokan nem gondolnak rá, de a szem érzékeny bőrét is óvni kell. Viseljünk UV szűrös szemüveget, vagy használjunk speciális szemhéjra való védőkrémet.
  • Bármilyen típusú is a bőrünk, mindig magas faktorszámú fényvédővel kezdjük és csak fokozatosan térjünk át az alacsonyabb faktorszámra.

 

Védőfelszerelés helyett

Ahhoz, hogy okosan válasszunk fényvédőt, tudnunk kell mi a különbség UVA és UVB sugarak között. Az UVB sugarak, amelyeket részben megállít a bőr felső rétege, felelősek a barnulásért, de a napégés elsődleges okozói is. Ezzel szemben az UVA sugarak egészen a bőr mélyebb rétegéig is eljutnak.

Az UVA sugarak alattomosabbak mivel hatásuk nem fájdalmas. Felgyorsítják a bőr öregedését, érzékenyíthetik a bőrt, melyet általánosan napallergiának hívnak (ilyenkor piros foltok jelennek, vagy viszket a bőr), valamint kiválthatják a bőr pigmentálságát, hatására májfoltok jelentkeznek. Az UVA és UVB sugarak együttesen károsíthatják a sejtek DNS-ét, és akár bőrrák kialakulásához is vezethetnek. Kérdés, hogy kivédésükre kémiai vagy fizikai fényszűrőt tartalmazó krémet válasszunk?

A fizikai fényszűrők semleges, fehér színű, porszerű anyagok, melyek szétszórják vagy visszaverik a napsugarakat, védenek az UVB és részben az UVA sugarakkal szemben is, kozmetikai tulajdonságaik azonban kevésbé jók, vékony réteget képeznek a bőrön. Az UVA tartományban kevésbé hatékonyan védenek, ezért önmagukban nem elegendőek. A kémiai fényszűrők elnyelik az UVA és UVB sugarakat meggátolva, hogy azok a bőrbe jussanak. Kémiai tulajdonságaiktól függően a fénynek különböző tartományában hatnak, előnyük, hogy jobban védenek a teljes UV tartományban. Igazán akkor hatékony és jó a napozó krémünk, ha az a teljes körű UVA-UVB védelem érdekében a kémiai és fizikai fényszűrőket együtt tartalmazzák. A faktorszám mindig bőrünknek megfelelő legyen. Tévedés, hogy ha egyszer bekrémezzük magunkat, máris védve vagyunk egész napra a leégés ellen. A szél, a homok, a víz eltávolítja rólunk a krémet, ezért újra és újra kenjük át magunkat.

 

A napfény bőrt öregítő hatása

A bőr fokozatos öregedése - többi szervünkhöz hasonlóan - természetes, vissza nem fordítható folyamat.

A hámsejtek szaporodása lelassul, így a bőr legfelső rétege, a hám elvékonyodik. A sejtek víztartalma csökken. A középső rétegben, az irhában a rugalmasságot biztosító rostok elpusztulnak. Az irhában található erek fala is fokozatosan tönkremegy, az erek végérvényesen kitágulnak. A bőr alsó rétege, a zsírszövetből álló bőralja megfogyatkozik. Mindezek "eredményeként" a bőr elvékonyodik, a kitágult erek láthatóvá válnak. A szemek és a száj környékén megjelennek, majd egyre szaporodnak a szarkalábak. A bőr felszíne szárazzá, hámlóvá válik, ez viszketést okoz. Különösen az arcon és a kézfejeken az egyenetlen festéktermelés és eloszlás eredményeként barna vagy fehér foltok jelennek meg.

Ezeket a nem kívánatos folyamatokat még fel is gyorsíthatjuk. Leggyakrabban a házipatikákban rendszerint megtalálható steroid-hormon tartalmú kenőcsök, krémek (például Flucinar, Ftorocort, stb.) gyakori, orvosi ellenőrzést nélkülöző használata, és a mértéktelen napozás vezethet a bőr idő előtti elöregedéséhez. A túlzott napozáshoz hasonlóan a szoláriumok éveken át tartó, rendszeres igénybevétele is hasonló bőrelváltozásokkal jár.

Mivel lassíthatjuk bőrünk öregedését?

A száraz bőr hamarabb elhasználódik, ezért ilyen bőr esetén hidratáló készítmények (arckrémek, testápolók) mindennapos használata javasolt. A túl gyakori - naponta többszöri - tusolás, fürdés, különösen lúgos kémhatású tisztítószerrel szintén erősen szárítja bőrünket.

Aki megengedheti magának, rendszeresen keresse fel kozmetikusát. Az arc és a dekoltázs bőrének gyakori masszírozása, regeneráló, frissítő pakolások, kezelések jótékonyan hatnak a bőrre.

Ne csak arcbőrünk fiatalságának megőrzésére fordítsunk gondot! A szakszerű, rendszeres kéz- és lábápolásról se feledkezzünk meg!

Kerüljük a mértéktelen napozást és a szolárium rendszeres használatát! Nyaralásnál használjunk a bőrtípustól függő fényvédő faktorú kozmetikumokat! Napfürdőzés után a kiszáradt bőrt testápolóval kenjük be!

Erős napsugárzás esetén ne feledkezzünk el az ultraibolya-sugarakat szűrő ajakápolókról sem! Lehet, hogy néhány év múlva ismét a napernyő és a sápadt bőr jön divatba?

Barnaság napozás nélkül

Amerikai kutatók olyan krémet állítottak elő, amely napozás nélkül is barnít. A krémben levő hatóanyag lényegében utánozza azt a folyamatot, amely a nap ultraibolya sugárzásának hatására a bőr sejteiben lejátszódik.

Egyelőre még csak fehérbőrű egereken próbálták ki, de a felfedezés magában hordozza annak lehetőségét, hogy védelmet nyújtson a világos bőrű embereknél a túlzott napsugárzás hatására kialakuló bőrráktól.

A világos bőrű emberek azért nem tudnak szépen lebarnulni, mert a pigmentet termelő melanociták felszínéről hiányzik az ún. MC1R receptor. Emiatt a cAMP nevű vegyületből, mely a melanocitákat pigmenttermelésre serkenti, csak kevés termelődik.. Ezért a világos bőrű emberek a napon nem lebarnulnak, hanem leégnek, a sejtek DNS-e-károsodhat, és ez bőrrákhoz vezethet.

A WHO becslései szerint szerte a világon évente 60 ezer ember hal meg a túlzott napozás következtében kialakult bőrrákban.

A kutatók génmódosítással állítottak elő világos bőrű és vörös szőrű egereket, amelyek a kismennyiségű UV-sugárzástól nem barnultak le, viszont a nagyobb dózistól leégtek.

Ezután a cAMP-szintet emelő, forskolin nevű vegyületet tartalmazó krémmel kezelték az egereket. A forskolint az Indiában honos forskohli növény gyökeréből állították elő. Az egerek bőre színe sötétebb lett, ami azt bizonyítja, hogy ha kellő ösztönzést kapnak, a vörös hajúak melanocitái is képesek pigmentet termelni. A napozás nélkül elért barnulás folyamata megkülönböztethetetlen volt a természetes úton barnuló sötét szőrű egereknél lejátszódó folyamattól.

A kutatók azt is megállapították, hogy a forskolin-kezelés során megszerezett barnaság védi a bőrt az UV-sugárzás okozta bőrráktól. – Azt még nem tudni azonban –, teszi hozzá dr. David Fisher, a kutatás vezetője –, hogy az emberi bőrbe elég mélyen beivódik-e a készítmény majd ahhoz, hogy aktiválni tudja a melanocitákat. Ha sikerül, akkor a világos bőrű emberek nem fogják erőltetni a napozást, kevésbé kockáztatva a bőrüket.

Önmagában a barnító krém azonban nem védi a világos bőrűeket sem a leégéstől, sem a bőrráktól.

 forrás: www.utisugo.hu/wellness/eletmod/

 
A honlapon olvasható gyógyszerekkel kapcsolatos információk nem helyettesíthetik a megfelelő szakember megkeresésének szükségességét betegség fennállása esetén!
Jogi nyilatkozat